5.rész

Szeptember 3. Szerda
Tök boldogan aludtam el. Na de rátérek a mai napomra. Kiabálásra keltem fel, megnéztem mennyi az idő 6 óra, pont szólt az ébresztőm. Felkeltem az ágyamból és lementem a lépcsőn. Anya meg apa már megint veszekedtek. Már régóta ez megy, nagyon félek,hogy elfognak válni. Fel se tűnt nekik,hogy ott állok és hallom amit beszélnek.
- El akarok válni..!!- mondta anyu idegesen.
-Remek én is..!- mondta apu is ingerülten.
-Nem, nem válhattok el!!- kiabáltam már sírva és felszaladtam a szobámba. Apuék utánam jöttek ,de én bezártam az ajtóm kulcsra. Gyors elkészültem ,már 7:00 volt. Felvettem a cipőm meg a táskám és már menni akartam, de anyáék utánam szóltak.
-Kicsim várj már, beszéljük meg!- mondta apu.
-Nem hagyatok békén!!- mondtam és kimentem a házból. A lányok már ott voltak.
-Szia Pati. - köszöntek vidáman.
- Mi a baj Pati miért sírsz?- kérdezte Aliz aggódva.
-A szüleim elfognak válni!- mondtam útközbe megint sírva.
-Uhhh, és most mi lesz?-kérdezte Lola, mire Aliz oldalba bökte, hogy most ne kérdezgessen hülyeségeket, de azért belül kicsit mosolyogtam, hogy azért érdekli, hogy mi lesz.
-Még nem tudom.Azt sem tudom, hogy a húgom tudja.-mondtam szipogva.
-Akarod, hogy ma átmenjünk, vagy szeretnél valamelyikünknél aludni?-kérdezte Aliz.
-Még meggondolom, köszönöm.-mondtam egyhangúan. A további úton nem beszéltünk egymással. Mikor odaértünk a teremhez gyorsan megtöröltem a szemem, mielőtt beléptünk.
-Sziasztok!-köszöntünk majdnem egyszerre, csak én orrhangon.
-Baj van?-kérdezte Ádám, de többi fiú és Kata is odafordult.
-Szerintem, most hagyjátok.-mondta Aliz. És én most ennek örültem a legjobban. Nem vártam arra, hogy most az osztálytársaim is kérdezgessenek, előbb nekem is fel kell fognom mi történik. Persze, azért örültem, hogy aggódnak értem, ha legalább csak kicsit is, de aggódnak. Megértették, és ezért nem is figyeltek tovább, inkább tovább beszélgettek.
Első óra infó volt azt Hobolya Evelin tartotta, jó fej azt csinálhattunk amit akartunk én zenét hallgattam fülesen. Gyorsan elment ez az óra. Szünetbe a többiek békén hagytak, megértették,hogy senkivel nem akarok beszélni. Második óra magyar volt Némedy Lászlóval itt se volt semmi érdekes, utána volt 20 perces szünetünk.
Nem csináltam semmi különöset, inkább zenét hallgattam, amit Loláék is megértettek, nem zavartak semmivel. Gyorsan, majdnem gyorsan elment a szünet. De mielőtt majdnem kicsöngettek kitágultak a szemeim, hogy kit látok magam előtt. Roli állt előttem vizes hajjal, vizes ruhákban.
-Kijössz egy kicsit?-kérdezte.
-Öhm, ja persze.-feltápászkodtam és mentünk is ki.
-Mi volt reggel a baj?-nekem meg az összes pillangóm ebben a pillanatban szakadt ki.
- Anyuék elválnak.-mondtam, összeszorult szívvel.
-Értem. Tehetek érted valamit? Menjünk el sétálni vagy moziba vagy valahova?- kérdezte, mire én majdnem összehánytam magam. 1 mert amúgy is rosszul voltam, 2 ezt most tényleg tőlem kérdezte?
- Nem lennék valami jó társaság!-mondtam neki.
-Nem baj, na gyere el velem suli után sétálunk egyet.- mondta boci szemekkel ,nem tudtam neki nemet mondani.
-Jó benne vagyok!- mondtam mosolyogva.
- Jó lesz.- mosolygott vissza, és kihúzott az esőbe. Kergettük egymást mint az ovisok. Jól elvoltunk. Aztán becsengettek.Csurom vizesen mentünk vissza a terembe. Az utolsó 2 óra hamar elment, Roli várt rám az ajtóban. Írtam anyának egy sms-t: Elmentem sétálni majd megyek." és oda mentem Rolihoz.
-Szia.-mondtam minél lazábban.
-Szia.-mondta mosolyogva.-Mehetünk?-kérdezte.
-Aha.-És már indultunk is. Egy közeli parkhoz mentünk sétálni. Útközben sokat beszélgettünk meg nevettünk. Vagyis hát inkább ismerkedtünk. Annyira nem ismertük az előtt egymást. Bepótoltuk.
-Na és van testvéred?-kérdezte Roli miközben egy követ rúgott odébb röhögve.
-Ja egy húgom. Néha az agyamra megy, de azért szeretem.-mondtam mosolyogva. Még beszélgettünk kicsit, aztán elindultunk hazafelé.Pontosabban hozzám, mert hazakísért.
-Öhm, köszönöm, hogy hazakísértél meg amúgy az egész mai napot.-mondtam.
-Nincs mit.-mondta mosolyogva.
-Akkor holnap találkozunk.-mondtam, lepkékkel a hasamban.
-Igen, holnap. Na akkor én megyek is. Szia.-mondta lazán.
-Szia.-köszöntem vissza. És már indult is. Talán túl hamar.
-Roli!-szóltam utána, mire megfordult én meg hangsebességgel futottam oda és öleltem meg.
-Tényleg még egyszer köszönöm.
-Szívesen.-nem láttam az arcát, de szerintem ő is mosolygott.
Miután, véget ért bementem a házba. Beszéltem kicsit a húgommal és megbeszéltük, hogy ma az én szobámba alszik, mert az ő szobája, közel van anyáékéhoz és nem akarta a veszekedést hallgatni. Megértem. Én sem szeretném.
Mielőtt elaludtam jött egy sms:
Jó éjt, jó volt a mai nap.