10.rész

Most már kinyitottam a szemem.
- Jó napot kis asszony! Hogy érzi magát?- kérdezte a doktor.
- Jól érzem magam , de fáj a fejem.- fogtam az imént említett testrészemet.
- Ez érthető!- mondta a doki. De ezt,hogy érthette? Miért érthető és mi a fenének vagyok itt? Nem tudtam ezeket megkérdezni a dokitól, mert elkezdett megvizsgálni.
- Pihenjen kis asszony! - mondta és ki is ment. Aztán kopogást hallottam, utánna benyítottak Roli volt az.
- Szia.- köszönt halkan.
- Szia. -köszöntem vissza.
- Figyelj, lehet nem ez a legmegfelelőbb pillanat de szeretnék neked mondani valamit...- kezdte de a többiek berontottak.
- Jaj , úgy örülök, hogy nincs semmi bajod!!- futott oda hozzám és kezdett el szorongatni a húgom.
- Miért mi bajom lenne?? Egyáltalán , hogy kerülök ide??- tettem fel a kérdéseim. A többiek arcáról egyből lefagyott a mosoly.
- Nem emlékszel mi történt??- kérdezte Lola kikerekedett szemekkel.
- Nem ,kéne??
- Hát igen! - mondta Kata.
- Jó akkor mondjátok már el mi történt?!- kezdtem ideges lenni,hogy nem mondják el.
- Hát jó röviden az történt,hogy a parkban voltunk..- kezdett mesélni Aliz, de közbe vágtam.
- Igen arra emlékszem.- mondtam.
- Na és akkor oda jött Edinácska és te neki mentél, elkezdtetek verekedni. Az a liba meg meglökött, te beverted a fejed és elájultál.- fejezte be. Nekem pedig bevillantak a képek.
- Hát persze már emlékszem.- csettintettem - hogy is felejthettem el!- mondtam a többiek pedig megkönnyebbültek.
-Az a ribizligizi ezt még megbánja!-mondta Aliz.
- Ne foglalkozz vele! - mondtam. És eszembe jutott,hogy Roli mondani akart valamit.
- Roli mit is akartál mondani mielőtt bejöttek a többiek?- kérdeztem tőle.
- Mindegy nem fontos!- mondta mosolyogva. De láttam rajta,hogy ez a mosoly nem őszinte. Nem akartam pedzegetni a dolgot.
- Hát oké.- mondtam kicsit furán.