Szeptember 2. Kedd
Reggel korábban felkeltem, mint tegnap és elintéztem a tennivalókat. Még délután bepakoltam a táskámba úgyhogy az ki volt pipálva. De mivel nagyon sok időm volt, ezért lezuhanyoztam. Mikor kész voltam gyorsan felöltöztem, megmosakodtam, fogat mostam és megfésülködtem. Miközben leakrobatikáztam a lépcsőn, hogy kajáljak valamit láttam egy cetlit az ajtón. Patrícia! Korábban kellet indulnom, mert még elkellet szaladnom a boltba is. Apád már tudod, hogy ilyenkor dolgozik. Csináltam neked szendvicset vidd el. Puszi: Anya Elvettem a szendvicsemet a pultról felvettem a táskám és kimentem, a lányok pont most értek ide.
- Szia Pati!- köszönt vidáman Lola.
- Sziasztok!- mondtam nekik mosolyogva.
-Na induljunk már!- mondta Aliz.
-Oké, szerintem is. - értettem vele egyet.
- Hé Lol minden oké a szüleiddel? - kérdezte Aliz. Én is kíváncsi voltam a válaszára.
- Aha. Minden oké.- mondta boldogan. Odaértünk a sulihoz Kevin Kornél és Roli is pont akkor jöttek.
- Sziasztok csajok!- köszönt Kevin.
- Sziasztok.-köszöntünk vissza. Jaj ma is olyan cuki Roli. Fehér v nyakú pólót viselt, farmerrel és cipővel. Úristen nem is tudom miért írtam ezt le.
- Hahó Pati! - rázott meg Lola.
- Hm? - kérdeztem vissza.
-Mi van veled csajszi?-lépett be Aliz is a beszélgetésbe.
-Semmi csak ma kicsit korán keltem.-vetettem be az álmos vagyok ismét sztorit. Kicsit furcsán néztek rám, hogy én mindig ennyire álmos vagyok-e, de megvonták a vállukat és mentek tovább. Az első óra előtt kicsit beszélgettünk,matekkal kezdünk, kell egy kicsi fárasztás így reggelre. Szuper, nem vagyok egy matek zseni. Kicsit elmerültem a gondolataimban, de bejött a tanárnő.
-Jó napot!-mondta a tanárnő. Felálltunk és mi is köszöntöttük. -Rendben üljenek le!-utasított.- Az én nevem Papp Katalin. Sokszor fogjuk egymást látni. Szólítsatok Kati néninek vagy tanárnőnek!- adta ki a parancsot. Igenis kapitány. Vagy nem? Hát matekon semmi nem történt csak ismerkedtünk a tanárral. Következő óra tesi volt. Átmentünk az öltözőbe gyors átöltöztünk és már jött is a tesitanár. Megkérdezte mi a nevünk meg ő is elmondta az övé Mahács Ildikó. Jó fejnek látszik.
- A mai órán röplabdázunk!- jelentette ki határozottan.
- Jaj ne már!!- nyafogott Edina.
- Ne nyafogj már!!- mondtam neki, mert már annyira elegem volt a nyafogásából!
- Ne szólj be te nyomorék!- mondta vissza.
- Ne beszéljél így vele , mert kiütlek!!- szólt bele Aliz is a vitába.
-Te nekem ne!- szólt rá Edina és a csatlósaival tekergette a nyakát. -Lányok, Lányok! Elég legyen!- Szólt ránk a tanárnő.
-De hát ez a kis cafka...- nem tudta befejezni Edina a mondatot. -Oké elég legyen te most szépen velem jössz az irodába. Ti meg mars röplabdázni, amég nem vagyol itt, hogy is hívnak? Lola! Te figyelsz a fegyelemre.- adta ki az utasítást.
-Rendben tanárnő.- mondta neki Lola. Amint nem láttuk a tanárnőt és Edinát röhögésbe törtünk ki. Ennyire szerencsétlen lányt.Természetesen a fiúk végig nézték ezt a kis jelenetünket. Kevin szóvá is tette.
- Halljátok csajok ez nagy volt!- mondta röhögve.
- Megérdemelte ez a kis liba!- mondta Aliz. - Jajj, de szánalmasak vagytok! Gyere Kriszti!!- mondta az egyik csatósa Edinának, azt hiszem Lilla.
-Ja mennyünk!- mondta nyávogva.
- Mennyetek is szépen!- szólt bele Lola is.Megint mindenkiből előtört a röhögés. Utána meg elkezdtünk röpizni. Jó volt. Nyertünk.Következő óránk magyar volt. Az új tanárunk neve Némedy László. Nekem elég szigorúnak tűnik, mert már az első napon is tanultunk. De hát ilyen a gimi. Még most is bevillan, ahogy Edinával veszekszünk. Alig bírom visszatartani a nevetést. Viszonylag hamar elment az óra jegyzeteltünk meg megoldottunk egy feladatot.
-Eljössz velem büfébe?-kérdeztem Lolát. Direkt nem kérdeztem meg Alizt, hogy velünk jön, mert valamit nagyon beszéltek Katával. Nem akartam beleszólni.
-Aha megyek.- mondta Lol. Lementünk és ott volt Edina meg a 2 csatlósa is.
- Remélem most boldogok vagytok!- mondta Edina megint nyávogva.
- Aha. De mi lenne ,ha nem nyávognál megfájdul tőled a fejem!- mondta Lola. Ezen elröhögtem magam.
- Nem vagy vicces. Te meg ne röhögj!- bökött felém.- Ezt még megbánjátok, bosszút állunk rajtatok! De legfőképp rajtad! - biccentett felém.
- Jaj nagyon megijedtünk!- röhögtük ki.
Reggel korábban felkeltem, mint tegnap és elintéztem a tennivalókat. Még délután bepakoltam a táskámba úgyhogy az ki volt pipálva. De mivel nagyon sok időm volt, ezért lezuhanyoztam. Mikor kész voltam gyorsan felöltöztem, megmosakodtam, fogat mostam és megfésülködtem. Miközben leakrobatikáztam a lépcsőn, hogy kajáljak valamit láttam egy cetlit az ajtón. Patrícia! Korábban kellet indulnom, mert még elkellet szaladnom a boltba is. Apád már tudod, hogy ilyenkor dolgozik. Csináltam neked szendvicset vidd el. Puszi: Anya Elvettem a szendvicsemet a pultról felvettem a táskám és kimentem, a lányok pont most értek ide.
- Szia Pati!- köszönt vidáman Lola.
- Sziasztok!- mondtam nekik mosolyogva.
-Na induljunk már!- mondta Aliz.
-Oké, szerintem is. - értettem vele egyet.
- Hé Lol minden oké a szüleiddel? - kérdezte Aliz. Én is kíváncsi voltam a válaszára.
- Aha. Minden oké.- mondta boldogan. Odaértünk a sulihoz Kevin Kornél és Roli is pont akkor jöttek.
- Sziasztok csajok!- köszönt Kevin.
- Sziasztok.-köszöntünk vissza. Jaj ma is olyan cuki Roli. Fehér v nyakú pólót viselt, farmerrel és cipővel. Úristen nem is tudom miért írtam ezt le.
- Hahó Pati! - rázott meg Lola.
- Hm? - kérdeztem vissza.
-Mi van veled csajszi?-lépett be Aliz is a beszélgetésbe.
-Semmi csak ma kicsit korán keltem.-vetettem be az álmos vagyok ismét sztorit. Kicsit furcsán néztek rám, hogy én mindig ennyire álmos vagyok-e, de megvonták a vállukat és mentek tovább. Az első óra előtt kicsit beszélgettünk,matekkal kezdünk, kell egy kicsi fárasztás így reggelre. Szuper, nem vagyok egy matek zseni. Kicsit elmerültem a gondolataimban, de bejött a tanárnő.
-Jó napot!-mondta a tanárnő. Felálltunk és mi is köszöntöttük. -Rendben üljenek le!-utasított.- Az én nevem Papp Katalin. Sokszor fogjuk egymást látni. Szólítsatok Kati néninek vagy tanárnőnek!- adta ki a parancsot. Igenis kapitány. Vagy nem? Hát matekon semmi nem történt csak ismerkedtünk a tanárral. Következő óra tesi volt. Átmentünk az öltözőbe gyors átöltöztünk és már jött is a tesitanár. Megkérdezte mi a nevünk meg ő is elmondta az övé Mahács Ildikó. Jó fejnek látszik.
- A mai órán röplabdázunk!- jelentette ki határozottan.
- Jaj ne már!!- nyafogott Edina.
- Ne nyafogj már!!- mondtam neki, mert már annyira elegem volt a nyafogásából!
- Ne szólj be te nyomorék!- mondta vissza.
- Ne beszéljél így vele , mert kiütlek!!- szólt bele Aliz is a vitába.
-Te nekem ne!- szólt rá Edina és a csatlósaival tekergette a nyakát. -Lányok, Lányok! Elég legyen!- Szólt ránk a tanárnő.
-De hát ez a kis cafka...- nem tudta befejezni Edina a mondatot. -Oké elég legyen te most szépen velem jössz az irodába. Ti meg mars röplabdázni, amég nem vagyol itt, hogy is hívnak? Lola! Te figyelsz a fegyelemre.- adta ki az utasítást.
-Rendben tanárnő.- mondta neki Lola. Amint nem láttuk a tanárnőt és Edinát röhögésbe törtünk ki. Ennyire szerencsétlen lányt.Természetesen a fiúk végig nézték ezt a kis jelenetünket. Kevin szóvá is tette.
- Halljátok csajok ez nagy volt!- mondta röhögve.
- Megérdemelte ez a kis liba!- mondta Aliz. - Jajj, de szánalmasak vagytok! Gyere Kriszti!!- mondta az egyik csatósa Edinának, azt hiszem Lilla.
-Ja mennyünk!- mondta nyávogva.
- Mennyetek is szépen!- szólt bele Lola is.Megint mindenkiből előtört a röhögés. Utána meg elkezdtünk röpizni. Jó volt. Nyertünk.Következő óránk magyar volt. Az új tanárunk neve Némedy László. Nekem elég szigorúnak tűnik, mert már az első napon is tanultunk. De hát ilyen a gimi. Még most is bevillan, ahogy Edinával veszekszünk. Alig bírom visszatartani a nevetést. Viszonylag hamar elment az óra jegyzeteltünk meg megoldottunk egy feladatot.
-Eljössz velem büfébe?-kérdeztem Lolát. Direkt nem kérdeztem meg Alizt, hogy velünk jön, mert valamit nagyon beszéltek Katával. Nem akartam beleszólni.
-Aha megyek.- mondta Lol. Lementünk és ott volt Edina meg a 2 csatlósa is.
- Remélem most boldogok vagytok!- mondta Edina megint nyávogva.
- Aha. De mi lenne ,ha nem nyávognál megfájdul tőled a fejem!- mondta Lola. Ezen elröhögtem magam.
- Nem vagy vicces. Te meg ne röhögj!- bökött felém.- Ezt még megbánjátok, bosszút állunk rajtatok! De legfőképp rajtad! - biccentett felém.
- Jaj nagyon megijedtünk!- röhögtük ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése